HNYK

Honvéd nyugíjas Klub - Szabadszállás

A Helyőrség emlékei


    Legfrissebb hírek

  • Emléklappal köszöntötte hetvenedik születésnapja alkalmából Spaics József...
  • Közel félezer túrázó vett részt a VI. alkalommal megrendezett Mihajlo Kampos Emléktúrán...
  • A harctéren elesett katonákra emlékeztünk. A részletek a ...
  • A VI. Őszi Strázsa Túrát rendezte a Honvéd Nyugdíjas Klub 2019.10.05-én, mely egyben a...

A Gyűjtemény, az Emlékhelyek, katonai jelképek

 

HUNYADI MÁTYÁS HELYŐRSÉGI GYŰJTEMÉNY

A fegyvernemi, csapattörténeti emlékek felkutatását, gyűjtését, feldolgozását és megóvását az egykori helyőrség katonai szervezetei az előírások szerint megtették. A felszámoló szervezetek gyűjteményeiket a jogutód szervezetek részre átadták. Sajnálatos, hogy felkutatásuk nem vezetett eredményre, azok nem voltak fellelhetők.

A csapattörténeti emlékszobák anyagából, a hadrendből utolsóként törölt katonai szervezet, az MH Alföldi Kiképző Központ anyaga maradt fent úgy, hogy a felszámolás folyamán a gyűjtemény kikerült Szabadszállás Város és a Honvéd Nyugdíjas Klub kezelésébe.

Az MN Páncélos- és Gépjárműtechnikai Kiképző Központnál a hetvenes évektől gyűjtötték és rendezték a csapattörténeti emlékeket. Az 1991-92-es szervezeti változásokat, az MH 52. Hunyadi Mátyás Javító Ezred megalakítását is tartalmazó „amatőr” jellegű emlékszoba anyagot 1993-ban a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei feldolgozták, és egységes bemutatót alakítottak ki.

A Csapattörténeti Emlékszoba 1998-ban, az MH Alföldi Kiképző Központ létrejöttét követően kis mértékben átrendezésre került. Külső kezdeményezésre, elöljárói intézkedésre Mecséri János emlékfallal bővült a kiállítási anyag.

A honvédség átszervezése részeként a Kiképző Központ 2004-ben a hadrendből törlésre és felszámolásra került. Az alaprendeltetésből adódó feladatait 2004. augusztus 31-ével befejezte. A Csapattörténeti Emlékszoba a laktanyából áttelepítésre került az egykori Helyőrségi Művelődési Otthonba. A költöztetés, átépítés fő kivitelezői Ballun Zoltán őrnagy, Palatinusz András százados, Sponga Gábor törzszászlós és Czigler József szerződéses szakaszvezető végezték. Az Csapattörténeti Emlékszoba megőrzésére, kezelésére - a lakótelepi és temetőbéli emlékhelyekkel együtt – az alakulat parancsnoka felkérte Szabadszállás Város Önkormányzatát és a Honvéd Nyugdíjas Klubot, akik a felkérést elfogadták.

A kiállított anyag állapota az új helyen a fűtés hiánya és beázások miatt erősen megromlott, emiatt 2013 őszén le kellett bontani és ideiglenesen raktározásra került.

Az Önkormányzat megértve és elfogadva a Csapattörténeti Emlékszoba fontosságát, 2014-től hozzájárult az egykori Kiképző Központ parancsnoki épületének bemutató helykénti használatához. A raktárban tárolt anyagokból rövid idő alatt, a X. Szabadszállás Helyőrségi Honvéd Találkozóra (2014. július 11.) berendezésre került a Hunyadi Mátyás Helyörségi Gyüjtemény alapja. A fő kivitelezők Farkas Zoltán ny. alezredes, egyesületi elnök irányításával Dóra Tibor ny. törzszászlós, Dóra Tiborné, Gáspár Ferencné, Udvarnoki János ny. százados és Udvarnoki Jánosné, Asbóth György, Bánáti Csaba ny. őrnagy voltak, számos alkalmi segítő közreműködésével.

Az átadást követően kezdődött el a Gyűjtemény tudatos fejlesztése, a törzsanyag kibővítése helyőrségi jellegűvé. Egy-egy tárló készült az MN 145. önálló harckocsi dandár (MN 7038), a Tároló Szervezetek (és a Magyar Köztársaság 1. számú Csökkentési Hely) részére.

A XI. Honvéd Találkozóra (2015. július 10.) a megalakulása 55., felszámolása 25. évfordulójára emlékező az MN 104/2 légvédelmi rakétaosztály (MN 2067) önálló tárlót, a megalakulása 40. évfordulójára emlékező MN Gépjárműtechnikai Tiszthelyettes- és Szakmunkásképző Iskola (később MN/MH Gépjárműtechnikai Tiszthelyettesképző Szakközépiskola) önálló emlékszobát kapott. A fő kivitelezők Holczmann Mihály ny. őrnagy, Bencze András ny. mk. alezredes, Dóra Tibor ny. törzszászlós, Udvarnoki János ny. százados voltak.

A tematikus fejlesztés következő lépéseként a XII. Honvéd Találkozóra (2016. július 08.), a harckocsik harctéri megjelenésének 100., a magyar páncélos fegyvernem megalakulása 80. évfordulója, valamint Végh Ferencnek, a dandárról szóló, „Páncélosfészek az Aranyhomokon” című könyve bemutatójának alkalmából az MN 145. önálló harckocsi dandár (MN 7038) tárlója helyett egy önálló emlékszoba kialakítása, berendezése volt. A kisgyűjtemény tervezője és fő kivitelezője Horváth Balázs ny. mk. ezredes volt.

Állandó feladat a törzsanyag felújítása és frissítése, mely rendezés a Gyűjtemény céljának (a volt Szabadszállás Helyőrség egésze, valamint a Magyar Honvédség egykori, szabadszállási katonai szervezeteinek, az ott szolgáló katonák, polgári személyek tárgyi emlékeinek az összegyűjtése, megőrzése és közszemlére tétele) elérésére irányul.

 

SZABADSZÁLLÁSI EMLÉKHELYEK

A szabadszállási emlékhelyek köre a Hunyadi Mátyás Helyőrségi Gyűjtemény emlékszobai bemutató anyagain túl a Szabadszállás, Mátyás király téren kialakított

  • Emlékpark (benne az MH 145. önálló harckocsi dandár szénacél vasoszlopa (tetején stilizált békegalambbal) az MH Alföldi Kiképző Központ emléke, a Hunyadi Mátyás mellszobor, köztük tizenkét beremendi mészkőtömb és réztábla, melyek a helyőrségben egykoron működő katonai szervezetek emlékét őrzik);
  • Parancsnokok Parkja (a Helyőrségparancsnokok parkjából a helyőrség felszámolását követően kibővített emlékpark);
  • Haditechnikai emléksor (1/T-34/85 közepes harckocsi, 1/D-442 vegyi- és sugárfelderítő úszó gépkocsi, 1/D-944 páncélozott szállító harcjármű együttese); továbbá

a szabadszállási temetőkertben kialakított

  • Szabadszállási Honvéd Emlékhely (a „Szabadszállási katonák emlékére” és a „Szabadszállási honvédségi dolgozók emlékére” ajánlott kopjafák együttese).

 

A KATONAI JELKÉPEK

A Honvédség szervezeti egységei a hazához, a nemzethez és a csapathoz (katonai szervezethez) való tartozás kifejezésére katonai jelképeket és jelzéseket használnak.

A csapatzászló a hazához, a nemzethez, annak történelméhez, az eskühöz és a csapathoz való kitartó hűség, valamint a bátorság, a katonai becsület és a bajtársiasság jelképe. A csapatzászlót - a katonai szervezet tekintélyét és becsületét megtestesítő jelképet - tiszteletet kifejező körülmények között tárolni, őrizni, óvni és védeni kell, vészhelyzetben pedig menteni. Az alakulat a csapatzászlót ünnepélyes rendezvényeken zászlókísérő szakasz által őrizve, kibontva használja.

A katonai hagyományok ápolása - az állomány hazaszeretetre való nevelésének részeként - a csapat múltjának, örökségének, kiemelkedő példáinak felidézésével erősíti a katonákban az összetartozás érzetét és követendő példát ad a kötelesség teljesítésére. Megörökítésére a csapattörténeti könyv szolgál, melybe be kell jegyezni a csapat tevékenységének, életének fontosabb eseményeit, harci útjának kiemelkedő állomásait és eredményeit.

A fegyvernemi, csapattörténeti emlékek felkutatása, gyűjtése, feldolgozása és megóvása a katonai szervezet kötelessége. A gyűjtemény a hagyományápolás egyik legfontosabb színtere, a haza védelmére való felkészítés, a települési környezethez való kötődés elmélyítésének része. Az alakulat, a fegyvernem, a helyőrség történetének és fejlődésének, a személyi állomány helytállásának, eredményeknek a bemutatására, a fegyvernemi, csapattörténeti gyűjtemény közreadására csapattörténeti emlékszoba, fegyvernemi szakgyűjteményt létesíthető.

A katonai szervezet a történelmi helyőrségi hagyományok, események átörökítése, a névadó emlékének fenntartására elnevezhető a magyar történelem kiemelkedő személyiségeiről, településről, táj- vagy földrajzi egységről, az előd/elődként vállalt katonai szervezetről. A névadó emlékét a csapattörténelmi emlékszobában meg kell örökíteni, az életéből/történelméből választott jelentős eseményről a szervezet megemlékezik.

A katonai szervezethez való tartozás jelképe és az alakulatok megkülönböztető jelzése a csapatkarjelzés és a csapatjelvény, melye(ke)t az állomány viselhet.

© Horváth Balázs István


Vissza