HNYK

Honvéd nyugíjas Klub - Szabadszállás

A magyar katona gép- és harcjármű gyártás története - Képekben

További képek

A magyar katona gép- és harcjármű gyártás története


    A klub naptári terve

A Honvéd Nyugdíjas Klub – hagyományőrzési és ápolási feladatai részeként – az előző évben elindított szakmai programsorozatának hetedik állomásához ért 2017. szeptember 29-én.

A harckocsik harctéri megjelenése centenáriuma, a magyar páncélos fegyvernem megalakulása nyolcvanadik esztendeje emlékére szervezett háromalkalmas, a magyar harckocsi-fejlesztést, a páncélosok (értsd: a harckocsikkal  bármiképp foglalkozók) és Szabadszállás kapcsolatát bemutató szakmai előadások, kiállítások, könyvbemutató, emlékszoba berendezés és átadás, valamint az ennek ajánlott XII. Honvéd Találkozó után egy másik technikai eszközcsoport megismertetésére vállalkozott a HNYK.

A 2017 évben a magyar gép- és kerekes harcjármű-gyártás történetének bemutatása volt a kitűzött cél. A szakmai program aktualitását egy - a kiképzés szolgálatában létrehozott - alakulat évfordulósora adta. Ötvenöt éve, 1962. október 01-jével alakult meg az MN Páncélos- és Gépjárműtechnikai Kiképző Központ (MN 7260), huszonhat esztendeje lett belőle MH 52. Javítóezred, de hogy „kerek” legyen huszonöt évvel ezelőtt lett MH 52. Hunyadi Mátyás Javítóezred és kapott csapatzászlót, és húsz esztendeje, 1997-ben jött létre jogutódként a Magyar Honvédség Alföldi Kiképző Központ.

Az évforduló okot és lehetőséget adtak annak áttekintésére, hogy ezek a szervezetek milyen szerepet töltöttek be a gép- és harcjárművek üzemeltetésével foglalkozó katonák felkészítésében, valamint az eszközök technikai kiszolgálásában, üzemeltetési feladataiban.

A gépjárművekkel való ismerkedés részeként az érdeklődők 2016 őszén a Rába- Vagon és Gépgyárban (Rába Járműipari Holding Nyrt.), 2017 tavaszán a Csepel Autó Gyártmánymúzeumban tettek látogatást. A 2017. júliusi XIII. Helyőrségi Honvéd Találkozó a kiképző szervezetek évfordulós megemlékezésének rendezvénye volt.

A szeptember 29-i, Szent Mihály napi program (csak zárójelben megjegyezve, ez a nap volt a Fegyveres Erők Napja egykor) „szakmai előadás és kiállítás, de nem csak szakembereknek” mottóval szerveződött.

Az előadásokkal az alaptéma két nagy és meghatározó képviselőjét, a RÁBA és a CSEPEL járművek gyártóit és katonai célú gyártmányait mutatták be az előadók. A kiállítás a magyar katonai gép- és kerekes harcjármű gyártás történeti áttekintésére adott lehetőséget.

A megjelenteket Horváth Balázs, a rendezvény szervezője köszöntötte. Bevezetőjében utalt a közel 140 esztendős hadiipar, másképp középgépipar, vagy manapság használatos kifejezéssel védelmi ipar hullámzó fejlődésére, és a magyar ipartörténeti eredményekre.

Szabó János, az első előadó, mérnökként dolgozott a Rába Magyar Vagon és Gépgyárban, idejét most a szakma gyakorlása mellett a gyártörténet kutatása tölti ki.

Előadásában számos diaképpel és az élőszó varázsával mutatta be a több mint százhúsz esztendős vállalatot, telephelyeit, bel- és külföldi kapcsolatait. Számos térképpel szemléltette a gyár mindenkori helyzetét az anyatelepülésen.

Mindezek mellett, természetesen az első telekvásárlás idejétől napjainkig bemutatta a katonai gép- és kerekes harcjármű gyártás Rábához kötődő gyártmányait, a szükséges mértékben kitérve az egyéb termékek gyártására.

A következő előadó, Békés György nem a gépészet, hanem inkább a gazdálkodás világából érkezett hozzánk, de kötödése vitathatatlan a Csepel Autógyárhoz. Szintén sokat tesz a gyár és gyártmányai emlékei megőrzéséért.

Előadásában felvázolta a Csepel Autógyár létrejöttének szükségességét és körülményeit, a gyár fejlődését és hanyatlását, mindezek gazdaságpolitikai okaira is rámutatott.

Megismerhettük a legendás Csepel autók típusait, és egyes autók versenyeredményeit.

Amint megtapasztalhattuk, vendégelőadóink „civil” emberek voltak, akik más – a gyártói - oldalról közelítve mutatták be az előadókat a hallgatósággal összekötő témát: a járművet a felhasználókat képviselő hallgatóságnak. Közös jellemzőjük, hogy mindketten olyan céget mutattak be, melyben ifjúkoruk óta dolgoztak, onnan kerültek nyugállományba. Élményeik személyesek, ismereteik megtapasztaltak voltak.

Az előadásokat – immár hagyományosan – egy kiállítás megnyitása követte. A kiállítás képanyagában felvázolta a magyar katonai gép- és kerekes harcjármű gyártás egészét. Írásos anyagai kitérnek a magyar hadi-/védelmi ipar közel száznegyven esztendős áttekintésére, a magyar fejlesztők járműgyártásban elért eredményeire, a páncélvédettség két mai irányzatára. Érdekesnek mondható az a tablórész, amely felvázolja az AC-I páncélautótól a D-944-ig vezető utat.

A kiállítás anyagát Horváth Balázs rendezte össze és mutatta be. Második alkalommal bővíti az élményanyagot a témához kapcsolódó hadtörténeti, gyártástörténeti és típuskönyvek bemutatójával. Közel negyven kötet került kitételre, néhány - sokak számára ismeretlen – „különlegességgel”, melyeket érdeklődve vette kézbe a hallgatóság.

Előadóink részére egy munkaebéd, majd a lakótelepi technikai eszközök és a Hunyadi Mátyás Helyőrségi Gyűjtemény megtekintése volt a további program, amely bőven a délután derekába nyúlt bele. Vendégeink örömmel járták körbe a FUG és PSZH harcjárműveket és fénképezkedtek előttük.

Végezetül ….

A lényeg, a cél, amiért e rendezvények megszülettek az, hogy összehozza a szakmai közösséget, hogy a hallgatóság más megközelítésből ismerje meg a tanult dolgait, hogy az előadásokat érdeklődve figyelők a szünetekben és a kiállítás megtekintésekor is - kiscsoportokban - beszélgessenek , s mindez a szakma, a hivatás szeretetéről szóljon. Ez most is sikerült.

Köszönjük előadóink munkáját, támogatóin, segítőink ténykedését, a hallgatóság megjelenését.

Mintegy utóhangként. A szakmai program még nem zárult le. Már tarsolyban van a meghívó egy harmadik üzemlátogatásra és előkészítés alatt két szakmai előadás. De ezek már a következő tavasz eseményei lesznek.

Horváth Balázs István


Vissza