HNYK

Honvéd nyugíjas Klub - Szabadszállás

Emlékezés a Honvédelem Napja és a Hősök Emlékünnepe alkalmából


Az első és a második világháborús emlékműveknél koszorúzással emlékezett a Magyar Honvédelem Napja és a Magyar Hősök Emlékünnepe alkalmából.

A nemzet függetlenségét, önvédelmi készségét kifejező fegyveres erőről a világ számos országában megemlékeznek. Magyarországon, a két világégés közötti időktől – kormányzói rendelet alapján – június 28-án tartottak Honvéd Nap-ot. Ez az alkalom volt a „fegyveres erők ünnepe”, a katonai szellem és hadsereg belső erejének ünnepélyes megnyilatkozása a nemzet színe előtt.

Egy Minisztertanácsi határozat 1951-1991. között szeptember 29-t, az 1848. évi pákozdi csata emléknapját tette a Néphadsereg Napja / a Fegyveres Erők Napja, később a Magyar Honvédség Napja ünnepévé.

A rendszerváltást követően, egy kormányrendelet értelmében, 1992-től – Budavár 1849. évi megvívásának napja emlékére – május 21. a Magyar Honvédelem Napja. E napon foglalta vissza a Görgey Arthur tábornok vezette honvédsereg az ország fővárosát Hentzi osztrák tábornok csapataitól.

A hősök emlékünnepének eredete „a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről”, szóló 1917:VIII. törvénycikk, amely kimondja, hogy „… akik … híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemessé. Őrizze meg a késői utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékét, akik életükkel adóztak a veszélybenforgó haza védelmében.

Az 1914/1918. évi világháború hősi halottai emlékének megünnep-léséről” szóló 1924:XIV. törvénycikk „… május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot – mint a „Hősök emlékünnepe-t” – a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli.”

A települések méltó emléken örökítették meg mindazok nevét, akik lakói közül a hazáért életüket áldozták. Budapesten 1929. május végén avatták fel a (Névtelen) Hősök emlékkövét a Millenniumi Emlékmű előtt.

1945-től a rendszerváltásig a hősök nyilvános emléke – politikai akaratból – elhalványult, csak a családban élt.

A 2001:LXIII. tv. „A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről” szólva mondta ki ismét, hogy „… a haza szabadságáért és függetlenségéért, a nemzet fennmaradásáért küzdött hazafiak emlékét e törvényben megörökíti … s … a hősök dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánítja.”

Így teljes az emlékezés köre, melyben a haza szolgálóit méltatjuk, a véráldozatot hozók előtt pedig főt hajtunk.

XV. Benedek pápasága az I. világégés idejére datálódott, 1914-1922 között töltötte be hivatását. Számtalan békekezdeményezése okán a „béke pápája” tiszteletreméltó címmel vonult be a történelembe. Ismerjük meg az Ö békeimáját, ami a következőképp szól:

„Lelkünk mélyén megrendülve a háború borzalmaitól, amelyek elárasztják a népeket és nemzeteket, hozzád futunk Úr Jézus, s a te szentséges Szívedben keressük az utolsó menedéket. Tőled, az irgalmasság Istenétől, könnyhullatás között kérjük a szörnyű csapás elmúltát. Tőled a békesség fejedelmétől várjuk szívünk forró vágyával a békét.

Isteni Szívedből sugároztad e világra a szeretetet, hogy minden egyenetlenkedés multával, csak a szent Szeretet uralkodjék közöttünk, emberek között. Földi vándorlásod idején, Szíved a leggyengédebb részvéttől dobogott a szükségben vergődő emberi nem iránt. Ó had induljon megértünk a Szív most, a gyászos gyűlölségek és rettenetes öldöklésnek napjaiban.

Szánd meg a sok kesergő anyát, akik fiaik sorsáért remegve aggódnak; szánd meg azt a számtalan apátlan árvát és családot; könyörülj meg Európa szenvedésein, amely felett a romlás réme ül. Sugalld az uralkodóknak és a népeknek a békülékenység szellemét, szüntesd meg az ádáz viszályokat, amelyek a nemzetek szívét tépik, marcangolják. Engeszteld a haragvókat, hogy ismét a béke csókjával üdvözöljék egymást mindazok, akiket drágalátos véred árán testvérekké tettél. És amint egykoron szent Péter apostolnak esdő kiáltására: „Ments meg Uram minket, mert elveszünk!” kegyelmes könyörülettel feleltél és lecsendesítetted a háborgó hullámok felett a vihart, úgy most is hallgasd meg a mi bízó könyörgésünket s add vissza a háborgó világnak nyugalmát és békéjét Te pedig Szentséges Szűz, mint annyi rettenetes megpróbáltatásaink idején, most is segíts, oltalmazz, ments meg minket! Amen.”

Tömör békevágy, lélekmelengető gondolatok.

Emlékezzünk!

Horváth Balázs István

(Az ima egy, a harctéren küzdő és az itthon maradott katolikus hívek használatára 1915-ben kiadott „A háborús idők imakönyve” c. egyházi kiadványban olvasható.)


Vissza