|
Honvéd emlék- és teljesítménytúra 30 Szentendre 2015
Mondhatni szokás szerint az időjárás ismét kegyeibe fogadott bennünket és aPátai-Aigner páros jóslatának megfelelően (mint általában), a Szabadszállás táblát elhagyva megszünt a szemerkélő eső és Szentendrén túrázásra kiválóan alkalmas 16 fokos hőmérséklet várt ránk. Gyors regisztrációt és az egyéb "kötelező napirendeket" letudva 9 órakor, már a város széléről kémleltük a Kő-hegy tetején párafelhőbe burkolózott Czibulka menedékház piros tetőcserepeit és felelevenítettük a már szállóigévé váló "ki az az őrült, aki oda felmászik" mondatunkat, mert, hogy itt volt a 2. ellenőrző pont (EP).
A Kő-hegyig sík területen, gyorsan haladva, az 1. EP kódját az ellenőrző lapra bevésve értünk el, majd kezdtük meg az itiner szerint 120, lábaink szerint 300 méteres kaptatót a menedékházig, melyet az előbb említett úr vezetésével azMTE Szentendrei Osztálya 1933-ban épített és avatott fel.Tea, pálesz,pihegés, a csapat sorainak rendezése, indulás tovább... 3,5 km-es táv és az itiner szerint 280, érzetünk szerint 120 méteres szintemelkedés leküzdése (kellemes erdei séta) után értük el a Lajos-forrást.
Kizárólag "saját felelősségünkre" elfogyasztottunk néhány liter forrásvizet, majd egy rövid pihenőt követően folytattuk utunkat a túra talán legszebb szakaszán
keresztül Pilisszentlászlóra, ahol az EP a Gesztenyés sörözőben volt berendezve. Aki nagyon sietett az 2 ráadás kilométert is túrázhatott (rükvercben), hiszen a Kisrigó sörözőben egy pohár gyöngyöző sör várta a csapatot Kiss Józsi jóvoltából. (Mit meg nem tesz az ember egy pohár csapolt Dréherért). Az EP-tól gyors regisztrációt és zsíroskenyér majszolást követően Szentendre irányába fordultunk és a faluból kemény kaptatót leküzdve ismét egy gyönyörű, hegyi-patak vájta szurdok peremén vezető erdei ösvényen folytattuk a túrát. Az erdőből kiérve, a nem túl izgalmas aszfalt-úton vezető szakaszt leküzdve lankás erdőszélen és mezőkön átvágva hamarosan megérkeztünk a Vízmű-dombhoz, ahol ismét "Kódfejtés", friss csapolású vezetékes víz várt bennünket. A 3. EP-ot elhagyva már látótávolságban volt Szentendre, így az igavonók példáját követve mi is gyorsabbra fogtuk a tempót és sietve (itt-ott futva) teljesítettük az utolsó etapot a célig. Emléklap, jelvény, gratuláció, tea, zsíros kenyér, majd meglepetés. A meglepetés az volt, a Barátok OLD-BOYS Fc. tag Csirke Endre (a 80-as, 90-es években Szabadszálláson szolgált) vendégül látta kis csapatunkat egy sörre és egy kis nosztalgiázásra. Összegezve, a felülmúlhatatlan Pilis csodálatos környezetet biztosított ennek a precízen megszervezett túrának. Itt a helyünk a következő rendezvényeken is. A túra során készült képeket, videókat HD felbontásban ide kattintva tekintheted meg.
|