A Helyőrségi Klub története

A településen 1951-ben kezdődött meg a laktanyaépítés és a katonai szervezetek betelepülése, a katonák, katonacsaládok jelenléte. A katonák természetesen idejük jelentős részét a kiképzéssel, az alkalmazásra való felkészüléssel töltötték, de szabadidejük értelmes, tartalmas eltöltésének elősegítése érdekében tennie kellett a Magyar Néphadsereg akkori vezetésének és 1952. december 1-én létrehozták Szabadszálláson a „Tiszti klub"-ot.

Találóan fogalmazta meg az akár a létrehozott klubra is vonatkoztatható igényt és követelményt Mucsi József A hadsereg szervezeti kultúrája és a szabadidős művelődés című tanulmányában: „A szabadidős művelődést úgy tekintem, mint az életmód szerves részét, amely hozzájárul a tiszti minőség, a hivatásrendiség, a tiszti etika kialakulásához, fejlődéséhez, a jellegadó állomány értékrendjének változásához."

A klubot a laktanyától két kilométerre, a vasútállomás mellett, egy, a nagyközség tulajdoná­ban lévő épületben hozták létre. Zártkörű intézményként működött, első vezetője Alapi László őrnagy volt és 12 fő alkalmazott segítette a klub munkáját. Az intézmény fő profilja a tiszti étkeztetés és a presszó üzemeltetése volt. Ebben az időszakban a hivatásos állomány még a faluban, családok­nál volt elszállásolva.

1964-ben új helyre, a strand mellé költözött a klub, lényegesen közelebb került a laktanyához, melynek igazgatója Pálfalvi Ferencné polgári alkalmazott lett. Az intézmény profilja bővült, de megszűnt az étkeztetés és a presszót külső üzemeltetővel működtették tovább. Zenés táncesteket, kirándulásokat, kár­tya partikat szerveztek.

Az intézmény továbbra is zártkörűen működött, a hivatásos állomány is csak belépőkártyával látogathatta. Az intézmény eredményes működését alapvetően a Magyar Néphadsereg finanszírozta. A hivatásos állomány és családtagjaik (mint igényjogosultak) a rendezvényeket díjtalanul látogathatták, de a lakosság nem igényjogosult része a meglévő belépő kártya mellé belépőjegyet is kellett, hogy vásároljon.

Nagy változás történt, amikor 1975-ben - Annus Antal helyőrség-parancsnoksága idején - felépült az impozáns, 4000 négyzetméteres Helyőrségi Művelődési Otthon közvet­lenül a laktanya szomszédságában, szemben a honvédségi lakóteleppel. Az építkezésből a tisztek, tiszthelyettesek és családtagjaik, Szabadszállás lakossága és civil szervezetek is ki­vették a részüket. Szabadszállás kulturális életének fellegvárává vált a Helyőrségi Művelődési Otthon. Színházi előadások, koncertek, ismeretterjesztő előadások sokasága került nagy sikerrel megrendezésre. Népszerűek voltak a családi rendezvények, közkedveltek voltak a különböző szakkörök művészeti csoportok. Az intézmény adott helyet az immár négy évtizedes múltra visszatekintő Egress Kis Lajos Néptánc Együttes működésének és nyert számtalan fesztiváldíjat Haránt Károly vezetésével.

Természetesen a Művelődési Otthon továbbra is alaprendeltetésként biztosította a helyőrség katonai szervezetei szolgálati- és esetenként kiképzési rendezvényeinek szükség szerinti lebonyolítását, valamint az időközben megalakult nyugdíjas klubműködési feltételeit is.

Pálfalvi Ferencné 1985-ös nyugállományba vonulását követően Szászné Galuska Judit, majd Bujáki József lett a klub igaz­gatója folytatva a már jól bevált hagyományokat, majd 1987-szeptemberétől egészen a klub felszámolásáig Ivanits Györgyné vezette igazgatóként a klubot és felügyelte annak szakmai és fenntartási munkáját is.

1989 és 1991 között a helyőrségben működő négy katonai szervezet közül hármat felszámoltak, csökkent a katonák létszáma és ezzel párhuzamosan a katonacsaládok jelentős része új helyőrségbe költözött. Az intézmény vezetését a megcsappant érdeklődés és a lecsökkentett pénzügyi támogatás rákényszerítette, hogy létesítményei egy részét bérbe adja és helyet adjon az általuk szervezett „civil" rendezvényeknek. 1989-től az étterem és a presszó elsősorban a fiatalokat vonzó tömegrendezvények színhelye lett és megszűnt az étkeztetés is.

A honvédségi átszervezések a klub szervezetére is hatással voltak, csökkent a dolgozók száma, tovább csökkent a pénzügyi támogatás. A megmaradt csöppnyi létszám a felelősséget átérezve, fokozott figyelmet fordított a helyőrségben maradt katonacsaládok igényeinek kielégítésére. 1997-től új feladatként jelentkezett a katonai bevonulásokban való részvétel, megnövekedett a klubban megrendezett kiképzési foglalkozások száma is.

2000-ben a többi helyőrségi klubbal együtt a szabadszállásit is átvette a HM Kulturális Szolgáltató Kht.. A még működő katonai szervezettel, az MH Alföldi Kiképző Központtal kötött együttműködési megállapodásnak megfelelően továbbra is helyet adott a bevonulással járó feladatoknak, a rendezvényeket tekintve pedig folytatták a jól bevált ha­gyományokat. Az egészséges életmódra nevelés ér­dekében előadássorozatokat tartottak a helyes táplálkozásról, a drog prevencióról, létrehoz­ták lelkész irányításával a mentálhigiénés klubot. Kialakítottak egy kondicionáló termet, korszerű eszközökkel, gyógytornász foglalkozott az arra rászorulókkal, a fiatalabb generációnak fitness torna nyújtott lehetőséget az egészséges életvitelhez.

Új művészeti csoportként Sőreginé Muladi Ildikó szakképzett tánctanár vezetésével mazsorett csoportot szerveztek és megkezdte működését a  jazz balett csoport is.

Az intézménynek erősödött a bevétel-orientáltsága. A rendezvények mindenki számára belépődíjasok lettek, de mind ez nem fedezte a kiadásokat. Szponzorok, támogatók, pályázatok elnyerésével lehetett a már jól működő hagyományokat folytatni. Az anyagi nehézségek eredményeként ekkor már nagy színházi előadásokat nem tudtak helyben szervezni, de a katonai szervezettel együttműködve autóbusz indításával minden hónapban más-más színház előadásaira vitték az érdeklődőket. Belföldi és külföldi kirándulásokat szerveztek.

2003 márciusában a klub felszámolásra került, annak ellenére, hogy a helyőrségben még működő katonai szervezetnek, a katonacsaládoknak továbbra is szüksége lett volna az intézmény által nyújtott szolgáltatásokra.

A klub épületét Szabadszállás Város Önkormányzata kérésének megfelelően a Honvédelmi Minisztérium átadta a városnak, azzal, hogy helyet kell biztosítaniuk az MH AKK emlékszobájának, illetve az ott kiállított tárgyaknak.

A sors fintora, hogy a város a mai napig sem tudta hasznosítani az épületet és a megfelelő fenntartásáról sem tudott gondoskodni, ellenben az emlékszoba anyagának elhelyezéséhez megfelelő feltételt biztosított a laktanyában, ahol 2015 óta a Honvéd Nyugdíjas Klub szervező és végrehajtó munkája eredményeként Hunyadi Mátyás Emlékmúzeum-ként működik. A művészeti csoportokat a városban működő József Attila Közösségi Ház átvette.

Így ért véget egy impozáns, jobb sorsra érdemes kulturális létesítmény élete.

Élt 28 évet.....