Emlékezünk ….. a „Doni áttörés emléknapja”

A délután háromórai harangszó érces zendülését követően, a Himnusz hangjaival kezdődött a háromnegyed évszázaddal ezelőtti sorstragédia, a II. világháború Don-kanyar-i áldozataira emlékezés, melyre a Honvéd Nyugdíjas Klub és a József Attila Közösségi Ház szervezői invitálták az emlékezőket.

Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1943. január 12-én, a szovjet haderőnek az Uriv és Sztorozsevoje által határolt Don-szegletben indított támadása, az azt követő mintegy háromheti idő alatt vívott harcok és az időjárási viszontagságok következtében a 2. magyar hadsereg erői szétforgácsolódtak, állománya megfogyatkozott, fegyverzetének java megsemmisült, és a sereg az állásainak teljesen feladására kényszerült. A magyar csapatok állományból 28.000 sebesült és beteg került hazaszállításra, 26.000 fő került hadifogságba és 42.000 fő volt a véres veszteség.

Erre a véráldozatra emlékezünk most, január 12-én, a „Doni áttörés emléknapja”-n.

A narrátor - Horváth Balázs István - felvezetője után Serfőző Simon „Feledésből az emlékmű” című versét Heimpold Maya, Babits Mihály „Miatyánk” című versét Keserű Petra mondta el. Az eseményekről Farkas Zoltán, az egyesület elnöke szólt az emlékező gyülekezethez.

Nagytiszteletű Máté Sándor alezredes, tábori lelkész kérte Isten áldását az elhunytak, sebesültek emlékére, a ma szolgálatot teljesítők segítésére.

Dr. Báldy Zoltán, Szabadszállás Város polgármestere és Farkas Zoltán ny. alezredes, a Honvéd Nyugdíjas Klub elnöke koszorút helyeztek el a katonaáldozatok emlékfalánál, majd mécsest gyújtottak az emlékmű talapzatánál, melyhez csatlakoztak a jelenlévők is egy-egy mécses meggyújtásával, elhelyezésével.

A tiszteletadás és az emlékezés a katona-halottak részére és emlékére elhangzó „Magyar Takarodó” kürtjelével zárult, mely után egy közös ismeretfrissítő „tárlatszemlére” hívta az emlékezőket a narrátor.

Néhány napja a Közösségi Ház galériájában a 2. magyar hadsereg tragédiáját feldolgozó kiállítás tekinthető meg. Farkas Zoltán rövid bevezetőjét követően a tárlat összeállítója, Horváth Balázs István szólt röviden az események katonapolitikai, előzményeiről, a főbb harctevékenységekről. Kiemelt része volt a kiállításnak és az ismertetőnek is az áttörést követően született hadsereg-parancsok bemutatása, melyek együtt érdekes katonai vezetési "kortörténetet" alkotnak. Végezetül néhány, a korral és az eseményekkel foglalkozó könyv került szemlézésre, köztük Tóth Sándor (†) helytörténész személyes érintettséggel is íródott könyvei: az „Akik még élhettek volna” a szabadszállási áldozatokról szóló, és a hősi halált halt Tóth Imre (a szerző bátyja) katonai életét bemutató emlékkiadványok.

Köszönjük a közreműködőknek, a szervezőknek és a diákokat felkészítő pedagógusnak, Fábián Ildikónak a munkáját.

Horváth Balázs István