Zsolti barátommal történő telefonbeszélgetésből sikerült tudomást szereznem a Hazajáró csapat által megrendezésre kerülő túráról.

Mivel a Kitörés túrán már megismertük a csapat egy részét, nem volt kérdés hogy meg kell ismernünk ezt a túrát.

   Sajnos a csapatból nem tudtak velünk tartani sokan, és az idő sem volt már elég, a nagyobb létszám leszervezéséhez ezért 4-en indultunk el Szabadszállásról Dobogókő irányába, hogy teljesítsük a 17km-es távot.

  Dobogókőre felérve szembesültünk vele, hogy tényleg a magyar túrázás bölcsőjébe értünk, mert mindenfelé túrázók, parkoló autók fogadtak bennünket.

A starthelyen keceli Zsolti barátunk, és Sanyi bácsi szintén keceli túrázó üdvözölte kis csapatunkat, és irányított a regisztrációs sátor felé, ahol gyors regisztráció és túraindító pálinka fogadott. A sátor előtt elfogyasztottuk a pálinkát, mert bent egyre többen álltak sorban a regisztrációra várva.

  Itt találkoztunk két Budapesten élő hölggyel, Gabival és Timivel, akikkel a pálinka elfogyasztása után együtt indultunk neki az előttünk álló gyönyörű túraútvonalnak.

    Lefelé ereszkedve a ê túraúton értük el 3,2 km után a Király-kút EP-t, ahol Erdélyi  csángó népviseletbe öltözött pontőr fogadott bennünket,  kínált pálinkával, ekkor jöttünk rá hogy miért adtak hosszú ( 7 órás) szintidőt a rendezők.

  Ennyi pálinka elfogyasztása után, nem lehet gyorsan haladni. Rögtönzött táncbemutató és furulyázás után indultunk neki az útnak

  Így értük el a Prédikálószék-et ahol a Hazajáró műsorból ismert Jakab Sanyi  Felvidéki   túratársunk fogadott bennünket, ahova nem jutott  a szervezők által kiszállított pálinkából , ezért mi kínáltuk a pontőröket  egy kis hazai alma és törköly nedüvel. 

  A Dunakanyar szépsége magával ragadó volt de indulnunk kellett tovább mert még várt ránk a túra távjának kb a fele.  

   Folytattuk utunkat és itt szembesültünk leginkább az előző évi jégeső természet károsító tevékenységével, mindenfelé faágak kidőlt fák maradványai tárult elénk de a beszűrődő panoráma kárpótolt részben.

  Kissé sáros, meredek ereszkedés után a gyönyörű sziklás Vadálló kövek között csodálatos panorámában gyönyörködhettünk, és egy nehéz siklás köves ereszkedés után értük el túránk következő EP-ját a Szentfa-kápolnát ahol délvidéki pontőrök kínáltak pálinkával, sör kiflivel, pogácsával. A Szent-fa forrásból ittunk egy-két kortyot és kis elmélkedés, pihenés után indultunk tovább a Malom-patak völgyében.

  Elértük Hadházi László általunk a túra során oly sokszor emlegetett stand up műsorát, a Rám-szakadékot  ahol „volt olyan hülye” aki szemben le akart jönni  a családjával együtt.

  Itt kisebb fennakadást okoztak a nem „játszóruhás gyökerek” , de ezt is legyürtük, elértük utolsó ellenőrző pontunkat,  ahol Kárpátaljai harcos fogadott bennünket.

   Már csak annyi volt hátra, hogy felérjünk Dobogókőre ami 4km és 470m szintemelkedés, ezt is sikerrel teljesítettük, fent a magasságkőnél levő kilátón átnéztünk a  Vadálló kövekre ahol még 3 órával korábban jártunk, megcsodáltuk a Dunát és a leírhatatlan tájat aminek a szépségét a fotók sem tudják visszaadni.

  Beértünk a célba, megkaptuk az emléklapot, kitűzőt,pogácsát, és persze pálinkát. Elmélkedtünk a megtett útvonalon, a táj szépségein, kivetítőn megnéztünk egy részt a Hazajáró műsorból, sajnos éppen azt a részt amikor Bözödújfaluban jártak, az erdélyi elárasztott faluban.  A film megnézése után, még pár szót sikerült váltani Kenyeres Oszival is, de sajnos, indulnunk kellett, mert még várt ránk 120km hazáig, illetve Szabadszállásig mert a hazát jártuk és ott is itthon voltunk.