Május 22-e délelőttjén a temetőkertben gyülekeztek emlékezni a Honvéd Nyugdíjas Klub tagjai. Megemlékezésében Horváth Balázs, az egyesület elnöke elevenítette fel az alkalom eseményeit.

A modern magyar hadsereg megalakulása 1848. május végére tehető, amikor Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására, a Nemzeti Őrsereg részeként, felszereltek tíz reguláris gyalogzászlóaljat. Ezt a seregtestet hivatalos iratokban is már „honvédségként” emlegették. Kossuth Lajos kérésére ’48. július 11-én, a pesti országgyűlés képviselői kétszázezer újoncot és 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg, ezzel hivatalosan is létrehozva a nemzet véderejét, a Honvédséget.

1849. május 21-én, a tavaszi hadjárat dicső eseményeként, a Görgey tábornok vezette honvédsereg elfoglalta Buda-várát Hentzi osztrák császári tábornok csapataitól. Bár katonailag akár vitatható is, hogy az osztrák hadak üldözése helyett jó választás volt-e a seregek visszafordítása Buda falai alá, az kétségtelen, hogy katonapolitikailag jelentő fegyvertény volt a vár megvívása. Az alig egy esztendős múltra visszatekintő magyar honvéd erő hadisikere a dicsőséges tavaszi hadjáratban, annak részeként Buda elfoglalásában teljesedik ki. Így méltán tekinthetjük tehát e napot a Magyar Honvédelem Napjának.

A honvédség harcban született, s a több mint egy és háromnegyed évszázados története során számos véráldozatot hozott. Gondoljunk csak magára a ’48-49-es szabadságharcra, a kér világégésre, ’56-ra, a békefenntartó küldetésben áldozatul esettekre, a háborús robbanótestek ártalmatlanításában résztvevők áldozatára.

Nemcsak egy szervezet létrejöttére, de a benne szolgáló dicső elődökre is emlékezünk e napon. Ennek az áldozathozatalnak a méltó emlékezetéhez kötődik az 1917-es esztendő, amikor is Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezésére, törvénybe iktatták az elesett magyar hősök emlékének megörökítését. A közös emlékezés évtizedeit követő mintegy 55 esztendei elhallgatás után, 2001-től ismét törvény tette lehetővé – a korábbi ünnep körét hivatalosan is kibővítve mindazokra, „akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták, vagy áldozták Magyarországért” – az emlékezést. Innentől május utolsó vasárnapja a Magyar Hősök Emlékünnepe.

A harcban született Honvédségre, dicső eleinkre és áldozatukra emlékezve helyezte el a kegyelet koszorúit a ’48-as honvéd emlékhelyhez Farkas Zoltán és Horváth Balázs, továbbá Darabos József Szabadszállás polgármestere és Bencze Ildikó alpolgármester.

Szöveg: Horváth Balázs
​Fotók: Tarnóczi Mihály